A Pál utcai fiúk kritikája Ugrai Istvántól a 7óra7.hu-n.
Van miért harcolni, s az nem is feltétlenül egy grund: a grund csupán egy üres telek - Cziegler Balázs félkörben emelkedően határolt, forogni képes, lejtős színpadi tere határozottan üres -, azt a színészek - a Pál utcaiak és a vörösingesek - töltik meg tartalommal.
Háy János, Lovasi András és Göttinger Pál egy lázadó kamasz életét fésülte össze a beatzenével, hogy a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című, immár klasszikus musicalhez hasonló mű szülessen. - Almádi Róbert írása az irodalmijelen.hu-n.
„Pán Péter alakja kissé nehezen honosul nálunk, noha időnként megpróbál beépülni a magyar kultúrába. Mindenki hümmög valamit a téma kapcsán, de az igazat megvallva, nem ismerjük őt. Vagy inkább: félreismerjük." - Gombos Péter írása a prae.hu-n.
Volt nekem egy súlyos színházi traumám gyerekkoromban. Örökké verset kell mondani a színpadon, vigyázzban állva, folyt rólam a víz és szavaltam. Utáltam szerepelni, már gyerekként kétszázhatvan volt a vérnyomásom közönség előtt, akkor még nem szedhettem valeriánát. Most se mindig.
Podmaniczky Szilárd írása a Librarius Körtárs Irodalmi Univerzumon.
Az író rockzenész akart lenni, a rockzenész meg költő: A kéz című beatzenés színházi darabot Háy János saját novelláskötete, A bogyósgyümölcskertész fia alapján írta, a zenét hozzá Lovasi András, Szabó Attila és a Kiscsillag zenekar szerezték, ám a darabban nem ők játsszák. Háy szerint 1973 óta nem volt magyar színpadon érvényes popzene, az [origo] tudósítója meglátása alapján ebből válhat akár az Új Magyar Zenés Darab is, a fiú pedig megfogja a lány kezét.
Kay Pollak darabja bizonyítja, az élet értelmét bármilyen környezetben megtalálja az ember. - Vass András kritikája a sonline.hu-n.
A svéd filmek többnyire egy fagyos protestáns mikroközösség képmutatásából, elfojtott érzelmeiből és ezekből fakadó neurózisából merítenek ihletet. A feloldás szót mintha nem is ismernék: a szereplők egyetlen kiugrási lehetősége a halál. Ha a drámai csúcsponton mégis kitörne belőlük az oly sokáig elhazudott szenvedély (bár ez a szó erős túlzás svédek esetében), néhány pillanatig még a légy is megáll röptében. Ezután minden visszarendeződik, és az élet eredeti medrében folydogál tovább.
Kritikai ajánlatok, észrevételek a legutóbbi előadásainkról.
Selmeczi Bea Punk Péter című írása a Vasárnapi Hírekben a Pán Péterrről,
valamint Ugrai István Újratervezés címmel az Amint a mennyben című misztériumjátékunkról ír a 7óra7.hu-n.
A színlap elég furcsán kezdődik, az elején négy „m. v." és két „e. h." - kérdés, hogy A régi nyár című operett mennyiben tekinthető valóban kaposvári előadásnak, ha egyszer a színház nem tudja/akarja kiállítani az adott darab hat főszereplőjét. Négy vendégszínész csatársorba állítása hangsúlyos döntés, kérdés, van-e létjogosultsága, az elkészült előadás indokolja-e ezt.
Ugrai István kritikája az előadásról a 7óra7.hu-n.
Ez történik, ha egy bohózat szövegkönyve remek színészek kezei közé kerül, és a rendező is tudja, mit akar. Mehet a műszak megerősíteni a széksorokat, mert ha ennyi ember dől a röhögéstől, az nem múlik el nyomtalanul.
Balassa Tamás kritikája a Szigligetről a sonline.hu-n
