Előkészületben: Erzsébet

Ha egy évad elindul, tudjuk már, hogy bár látszatja odébb van még, de ahhoz, hogy legyen mit nézni, sok munka összeácsolni a felépítményt. Most sincs ez másképp. Ráadásul az idén némi különlegességgel (rímelve mintegy a tavalyi Naphosszat a fákon c. előadásunkra, de mégsem azért, és mégsem annyira) már az évadnyitó előtt megkezdődtek az idei első bemutató, Huszka Jenő Erzsébet című operettjének próbái.

Túl a rendelkező próbákon, gőzerővel a táncpróbákon immár, fogadják sok szeretettel régi szokásunkhoz híven az évados műsorfüzet alapján összeállított ajánlónkat, melyet továbbra is Hollósi Katalin állított össze.

Van az úgy, kérem, néha, néha,

hogy ég a szív s a száj az néma.

Ezer szép álmot szó az ember,

s beszélni, Isten tudja, nem mer.

Szerelmes, édes vágyak hívnak,

Az ajkak szóra mégsem nyílnak,

S elvérzel inkább titkon csendben.

Sem hogy kimondd azt az egy szót, hogy: szeretem!

Huszka Jenő 1875. április 24-én született Szegeden, és 1960. február 2-án halt meg Budapesten. Hegedűs csodagyerek volt. Érettségi után a Zeneakadémián Hubay Jenőtől és Koessler Jánostól tanult zeneszerzést, szülei kívánságára pedig elvégezte a jogot. Párizsban a Lamureaux zenekarban játszott. Első sikere a nyomtatásban is megjelent Jogász csárdás lett, ám közben a színház állandóan kísértette. 1901-ben két gyakorlott szövegíró operettlibrettót adott át neki, ez volt a hatalmas sikerrel bemutatott Bob herceg. Huszka további híres művei az Aranyvirág, a Gül baba,a Mária főhadnagy, a Jókai Mór Politikai divatok című regénye alapján íródott Szabadság, szerelem, valamint egyik legtöbbet játszott operettje a Lili bárónő.
Az Erzsébet királynéról szóló Erzsébet című operettje, amely Szilágyi László korábban megálmodott librettójára épült, a II. világháború előestéjén még az utolsó békeév nyughatatlan és forrongó idején került bemutatásra a Magyar Színházban. A premier vészjósló politikai hangulata rányomta bélyegét a próbákra, és a főpróbára is. A darabban felhangzó: „Szegény magyar nép, téged vihar tép...” kezdetű dal mellett, a menetközben beillesztett Petőfi versből írt dal, a „Szeptember végén” vált a darab kulcsjelenetévé...
A darabot 1939 őszétől átvitték a Városi Színházba, amely egészen 1944-ig folyamatosan játszotta. 1944-ben még Kassa közönsége is élvezhette, külföldi sikerét azonban az osztrák elnyomást felpanaszoló librettó erősen lekorlátozta. „Van az úgy kérem...”, vagy az „Este tízkor a lóvonaton...” kezdetű dalok óriási sikerét egyedül talán csak az operett egyik legmaradandóbb száma, a „Délibábos Hortobágyon” múlja felül, a megzenésített „Szeptember végén” vers mellett.

Huszka Jenő daljátékát Babarczy László rendezésében tekinthetik meg nézőink.

(Németh Amadé: A magyar operett története. Bp. Anno, 2002.; http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/huszkaelet.htm alapján)