Nagyharsányi kalapács

Augusztus 1-én A helység kalapácsa ősbemutató Nagyharsányban!
Petőfi, ha most élne, Chuck Berry-rajongó lenne.

A történet,

mely azt mutatja, hogy az

I. ÉNEKBEN

fölébred álmából egy fogoly, s szabadulást tervez - azonban az nincs megénekelve: hogy ki légyen ezen szabadulást tervező, álmából fölébredt fogoly? csupán azért, hogy később a meglepetés annál meglepőbb legyen;

a II. ÉNEKBEN

már több foglaltatik: kié a helység leglátogatottabb kocsmája? mily ékes e kocsma birtokosnéja? miben sántikál a kántor? ki buzdítja merényének végbevitelére?...

a III. ÉNEKBEN

megszabadúl a fogoly, s börtönéből a kocsmába megy; s amily szörnyű dolgokat lát: oly szörnyű dolgokat cselekszik. Itt már az is orrára köttetik a nyájas olvasónak, hogy a fogoly nem más, mint a költemény hőse;

a IV. ÉNEKBEN

a szörnyű dolgok véget érnek, s a költemény hőse szörnyű véget ér.

a zeneszerző

Egy magyar zenésznek normál esetben a népzenétől kellene bárhova eljutnia, de a Kodály-módszer hazájában ez rendszerint nem így van. Én Jimi Hendrix, az AC/DC és a Hobo Blues Band zenéjén nőttem fel. Ma két dolog határozza meg a zenémet: a népzene és Hendrix. Kedvenc íróm Jókai, kedvenc költőm Petőfi. Aki a rock and rollt életformájának vallja, az nem mehet el Petőfi mellett úgy, hogy ne ragadja meg a belőle sugárzó energia és életöröm. Velem sem történt ez másként.

Petőfi, ha most élne, Chuck Berry-rajongó lenne. Tanuljátok meg, mi a költő, mert én most megtanultam.

Volt egy poros doboz lerakva a földre, kinyitottuk, és orrba vágott minket egy szellem - ez Petőfi. Elkezdtünk vele foglalkozni, és a dalaink 90 százalékát kiszórta. Kőkemény kritikusként belépett az életünkbe.

Petőfi kőkemény, kegyetlen. Megismertem a költészetét - most már viszonylag jól ismerem - és ha az ember leszámol a sztereotípiákkal, és nyitott tudattal megy neki, akkor fantasztikus élményben lesz része.

A legtöbb helyen azt látom, hogy tizenhat éves srácok és lányok teli torokból, csukott szemmel, foggal fölfelé ordítják a Petőfi-verseket, úgy, ahogy tőlünk hallatták. Ez egy nagyon megtisztelő és egyben nagyon veszélyes feladat, mert Petőfi-verseivel az ember egy másodperc alatt hiteltelenné válhat.

Ferenczi György

akkor és most

„Kár, hogy nem említi, melyik nemnek, vagy kornak, vagy különösen kiknek készittetett e divinum opus? Tudós férfiaknak talán? azok véleményem szerint komolyabb és célirányosb tárgyra függesztik figyelmöket, semhogy egy garasos comoediával bibelődnének; ifjuság számára talán? procul ad Gramantas! ezt a tárgy se kül, se belalakja meg nem engedheti; vagy, mivel a köznép költeményeiből van meritve, talán a köznépnek szánta költész úr? hanem mi okbul? merem kérdeni, hogy tanuljon belőle? de mit? talán azt mikép kell egymást gyalázni, gunynevekkel illetni, az ököljogot gyakorlani? ilyesmi őszintén megvallom, hogy a korosbakban nem, de még a kisdedekben sem helyeselhető. Azonban, mint a 3. ének elejéből kiveszem, e munka leginkább honunk hölgyeinek van szánva: risum teneatis amici! No, de ha már ezt tette költész úr, ugyan miért keresztelte munkálatát ily dicső nevezettel? Hisz tudhatná, hogy hölgyeink a valódi hőskölteményt a hosszasb elmefeszültség és férfias érzés hiánya miatt nem igen olvasgatandják, s igy költész úr költői lángeszének föllengős müve minden cifrasága mellett is a padon békével maradand, s hősileg közöttük soha nem harcoland."

Poór Jenő - 1844

„Jókedvében írta A Helység kalapácsát Petőfi Sándor, csak úgy buzog, forr, sistereg ma is e szertelen vidámság, humor; ahogy olvassuk, vidámak és jókedvűek leszünk mi is.
Nincs ennél nagyobb ajándék, s hálás szívvel köszönjük a költőnek a derüs perceket és könnyebb lesz tőle a lelkünk, amíg együtt élünk a gunyorosan de nagy szeretettel megírt teremtményeivel.
Nevetve elmerengünk azon is, hogy e különös hősi eposz csipkelődve, fricskázva kicsúfolja a dagályos hőskölteményeket is, alkalmazva a fennkölt fogásokat a földhözragadt témában."

Csukás István - 1972

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre