Törökfürdő

Erőszakkal élni szörnyű. Erőszakban élni is az. Az ember azonban természeténél fogva erőszakos, vannak korszakai az emberi létnek, amikor különösen az. És hiába áltatjuk önmagunkat. Feltették már többen azt a kérdést, hogy ha újra születnél, mi lennél: Timoceus Katakiti vagy Gyugyu?

Zsarnok vagy rabszolga? Némelyek egykor tovább is mentek ennél: kísérletben osztották két felé az önkénteseket, rabokra és őrökre. Aztán félidőben váratlanul cseréltek. Tanulságos lett az eredmény. Olyanok váltak szörnyekké, akikről senki nem gondolta volna, és akik önmagukról se gondolták volna, hogy mi rejtezik bennük. Az ember belül sötét bugyor. És ez a kísérlet nem vészterhes időkben, hanem a XX. század utolsó negyedében, fejlett, zavartalan nyugati civilizációban zajlott.
Vagyis az erőszak természete bárkit maga alá gyűrhet, nincs jobb vagy rosszabb. nincs orosz hadsereg kontra észt nemzeti hadsereg. egyik se jobb a másikánál. És ahol ütnek-rúgnak, ott csak az idő játéka, hogy te a csizmában vagy, vagy épp alatta.
Elkezdtük. Elolvastuk. Évadvége és a téma szörnyűsége ellenére (vagy tán pont azért) jó hangulatban indultunk neki a jövő évad első bemutatójának. Sofi Oksanen: Tisztogatás. Rendezi: Valló Péter.
"Arra kérem a színész céhet, és erre a kaposvári színház a legalkalmasabb hely, hogy játszanak, éljenek, de semmi olyat ne hozzanak, ami nem belülről jön, nem igazi."