2005-ben ünnepelte a város a Csiky Gergely Színházban megrendezett különleges és szép műsorával azt, hogy ötven év telt el azóta, hogy állandó társulata van. A ma már műemléki védettség alatt álló, szecessziós stílusú  épület, amelyet 1911-ben építettek Magyar Ede és Stahl József tervei alapján, addig befogadó színházként működött. 1955-től 1971-ig igazgatói voltak: Sugár László, Zách János, Ruttkay Ottó. Sallós Gábor, Gáti György, Laczina László. Színészként alapítótagjai voltak: Tóth Béla, akit még 2003-ban is láthattunk a Csak egy szög-ben, Tordy Géza, Gállfy László, Csurka László, Komlós István, Barcza Éva, Juhász Pál.
Ha belegondolunk, nagyon nagy tettként kell értékelnünk, hogy már a XX. század elején, a színházépítéssel, ilyen kulturális igénye volt az akkor huszonnégy ezer lélekszámú városka lakóinak, hiszen ha ránézünk az ország térképére, hány ugyanekkora városnak nem volt, és még ma sincs igazi színházépülete, állandó társulata. Ráadásul Pécs közelében, amely már 1367-től egyetemi város, és az 1900-as évek elején, egyetemi városként, az egész Dél-Dunántúl kulturális központja volt. Hogy az akkori városatyák úgy bólintottak rá a színházépítésre, hogy az volt a kikötésük, hogy nagyobb legyen, mint a pécsi? Élcelődő anekdota ez, vagy valóban igaz? Ha igaz is, sokat köszönhetünk az akkori városvezetők büszkeségének, kivagyiságának. Évtizedek, sőt lassan egy évszázada szerencsés a város, hiszen éppen a színházépület nagysága tette alkalmassá nagyszabású, sokszereplős előadások bemutatására, és zegzugaiban helyet biztosított az újabb kor színházi igényeinek is stúdiószínházaival. Ez a lassan száz éve született igény volt az elindítója annak a folyamatnak, amelynek nyomán a múlt század hetvenes  éveitől fogalom lett a kaposvári színház, a kifejezés: „A Kaposvár-jelenség" (ez Mihályi Gábor színikritikus 1984-ben megjelent könyvének is a címe) egyet jelentett a színházzal. Igaz, hogy - mint mindig mindenben -  véletlenek is közrejátszottak abban, hogy a hetvenes évektől országos, majd európai hírű előadások születhettek Kaposváron. Minisztériumi önkény küldte Kaposvárra rendezőnek Zsámbéki Gábort, Komor Istvánt hívta Szegedről Kaposvárra az 1966-tól 1971-ig igazgatóként itt dolgozó Laczina László. Kettejük - Zsámbéki Gábor és Komor István - találkozása nélkül nem jöhetett volna létre a hetvenes évek elején az a társulat, amelynek a színház későbbi hírnevét köszönhette. Komor István 1971-ben lett igazgató. Az ő személyisége, a nyitottsága tette lehetővé, hogy Zsámbéki Gábor főrendezőként megvalósítsa társulatépítő szándékait. Már az első közös évadban kilenc színészt szerződtettek: Andai Katit, Kátay Endrét, Kiss Istvánt, Kun Vilmost, Molnár Piroskát, Olsavszky Évát, Szabó Kálmánt, Takács Gyulát és Verebes Istvánt. Pogány Judit, aki 1965-től segédszínészként dolgozott a színházban, már egy évvel korábban színésznői státuszt kapott, mindketten hittek a tehetségében. Egy év múlva Koltai Róbert és Vajda László is Kaposvárra szerződött, 1973-ban már Csákányi Eszter, Lukáts Andor, Monori Lili és Reviczky Gábor is a társulat tagja.
„Komornak volt köszönhető, hogy lényeges változás  következett be az emberi kapcsolatokban." - emlékszik vissza Zsámbéki Gábor  A Kaposvár-jelenség című könyvben. „Az ő minden pillanatban felragyogó humánuma, emberszeretete, állandó játékos kedve, derűs, bohém természete valahogy véget vetett a gyűlölködésnek, a klikkharcoknak. Az ő érdeklődése is elsősorban szakmai jellegű volt. Úgy emlékszem vissza, hogy az ő megérkezése után jobb volt a színészházban élni, jobb volt a klubban beszélgetni. Az alkohol ugyan megtartotta a vonzerejét, de talán már mégsem az egyedüli ok volt, amiért ott üldögéltünk a klubban. És jó volt az is, hogy az ember a színészházban reggel nyolckor arra ébredt, hogy Komor operaáriákat harsog, és aztán kávékkal beront a különböző szobákba. Annyira megszerették őt az emberek, hogy könnyedén megbocsátották dühkitöréseit is. Természetesen nem gondolkoztunk azonosan sem az élet, sem a művészet kérdéseiben. Ehhez az életkorbeli különbség is hozzájárult. Komor nagyműveltségű, jó ízlésű ember volt, de rendezései nemigen lépték át a megszokott konvenciók határait. Viszont nyitott volt minden újra. Voltak olyan rendezéseink, amelyek, úgy hiszem, nem mindenben nyerték meg a tetszését, nem feleltek meg az ízlésének. De mégis szerette bennünk az újat, vagy néha csak azt, hogy nem ócskák, vagy hogy sok munka van bennük. Amikor rátört a betegség, és ő megérezte, hogy kevés ideje van hátra, nagyszerű előadásokat rendezett. Utolsó rendezése, a Tarelkin halála a későbbi nagy kaposvári sikerekkel egyenrangú előadás volt, csak ekkor még nem vette körül országos figyelem a színházat. Komor 1974 szeptemberében halt meg (három súlyos, de csak haladékot jelentő műtét után nem akarta megvárni a negyediket), és én mindig is érezni fogom a hiányát, mert hozzá hasonló vívó szellemű, független, bátor jellemet, és az életet megkönnyítő vidám társat aligha találok."
A kaposvári színház későbbi életét is meghatározták szerencsés egybeesések. Elsősorban Zsámbéki Gábor korábbi barátsága Babarczy Lászlóval, aki először 1972-ben rendezett itt (az ő Koldusoperája volt ennek a korszaknak az első Brecht-előadása).
Babarczy László akkor már a budapesti Színművészeti Főiskolán tanított rendezőket, neki köszönhető, hogy legtehetségesebb tanítványai (Ascher Tamás, Szőke István, Kertész Mihály - aki később, a rendezést odahagyva, Kornis Mihály néven lett író) a kaposvári színházban rendezzék meg vizsgaelőadásaikat, és éveken, évtizedeken át dolgozzanak a kaposvári társulattal. Kaposvár közönsége utoljára 2006-ban a Vesztegzár a Grand Hotelban-t látta Ascher Tamás rendezésében.
„A Kaposvár-jelenség" kifejezés nem csupán egy erős társulatot, kiváló rendezőket, izgalmas műsorterveket újraértelmezett klasszikusokkal,  magyarországi ősbemutatókkal és országos hírű előadásokat jelentett, hanem egy új színházi, rendezői-színészi stílus kialakulását is, amely mind a mai napig felismerhető, immáron nem csupán Kaposvárott, hanem másutt is, ahol az itt alkotó színészek és rendezők dolgoztak és dolgoznak. Hadd idézzünk itt egy 2004-ben megjelent kritikából (Csak egy szög) egy mondattöredéket: „... az a tény, hogy az előadás mind esztétikailag, mind etikailag különleges teljesítmény, jelzi részint a „régi Kaposvárban" rejlő tartalékokat...".
Babarczy László fogalmazta meg a legpontosabban ennek a stílusnak a jellegzetességét:  
„A magyar színházi életben sajnos meggyökeresedett, hogy a komédia, a paródia, a pamflet viccelődéssé, puszta ötletté laposodott, nem több, mint jó alkalom a bolondozásra, a hülyéskedésre, a közönség mindenáron való megnevettetésére. Mi Kaposvárott azt akartuk, hogy a komédia, a paródia, a pamflet ne legyen öncél, hanem az élet igazságait fejezze ki, méghozzá úgy, hogy ez a humor szervesen magából a darabból eredjen, és ne kívülről aggassuk rá az előadásra. A kaposvári színházban ezt a stílust, ábrázolási módot vagy formát először Ascher Tamás rendezésében, Szép Ernő Patikájának első felvonásában figyelhettük meg. Vagy talán még korábban Zsámbéki Sirályának néhány jelenetében. [...] A Patika első felvonásában a kisváros vendéglőjében összegyülekezik a helybeli notabilitás. A férfiak kártyázni és inni akarnak, a nők meg az újonnan érkezett patikussegéd abban reménykednek, hogy bál lesz, ahol az asszonyok táncolhatnak, a fiú udvarolhat. Az első felvonás cselekményében - a darabban és az előadásban - két dolog exponálódik: egyszer a hiteles kor-és környezetrajz, és az itt élő emberek belülről átélt drámája, másodszor (és egyidejűleg) mindennek a paródiája is. Az egyidejűséget külön is hangsúlyoznám. Ez nagyon fontos, mert éppen ebben az egyidejűségben nyilvánult meg a „kaposvári stílus", az új forma. A színpadon nem egyszerűen a sárba ragadt vidéki gondolkodás és életmód karikatúrája jelent meg, hanem a valóságos emberi sorsok drámája is átélhetővé vált a néző számára. A rendezés, az előadás polifóniája hozta létre azt a hatást, amelynek következtében az előadás egyszerre volt realista - hiszen megjelenítette a valóságos élet egy-egy igazi szeletét - és ugyanakkor mégis kívülállóan karikaturisztikus. A polifónia lényege, hogy ez a kétfajta megközelítési mód egymástól elválaszthatatlanul jelent meg a színpadon."    

Komor István halála után, 1974-ben, Zsámbéki Gábor lett a színház igazgatója, Babarczy László a főrendezője. Folytatódott a társulatépítés, ekkor szerződött a színházhoz Helyey László és Rajhona Ádám. Talán érdemes megnézni, hogy kik voltak abban az időszakban, például 1975-ben, a társulat színész és fontos  szerepeket játszó segédszínész tagjai: Bregyán Péter, Cselényi Nóra, Czakó Klára, Dánffy Sándor, Gőz István, Helyey László, Hunyadkürti István, Jeney István, Kátay Endre, Kari Györgyi Kiss István, Kiss Kati, Kiss Jenő, Koltai Róbert, Komlós István, Kún Vilmos, Lengyel Pál, Lukáts Andor, Mészáros Joli, Molnár Piroska, Mihályi Győző, Monori Lili, Mucsi Sándor, Olsavszky Éva, Pálfy Alice, Papp István, Pogány Judit, Polyák Zoltán, Radics Gyula, Rajhona Ádám, Réti Erika, Rózsa Tibor, Stella Attila,  Somogyi Géza, Szabó Kálmán, Szegő Zsuzsa, Tóth Béla, Vajda László, Velez Olívia.
Velük sikerült az akkori évek rendezőinek országos hírű prózai és zenés előadásokat létrehozni, nekik köszönhető, hogy az 1974-es Ahogy tetszik (rendezője Zsámbéki Gábor) a következő évben szerepelt a varsói Nemzetek Színháza Fesztiválon világhírű Strehler, Bergman, Peter Stein, Mnouchkine rendezések között. Az Ahogy tetszik-et eléggé vegyes kritikák fogadták. Amit szerettek benne az a fiatalos lendülete volt. Maga Zsámbéki Gábor így nyilatkozott az ottani előadásokról: „A varsói fellépéseinken a hazai előadások középszintjét sem értük el."
Fontos változás történt az előadások képi világában is, hála Pauer Gyula és Keserű Ilona művészetének.
Amikor 1978-ban Zsámbéki Gábor felkerült a budapesti Nemzeti Színházba, vele együtt oda szerződött több vezető színész is. Igaz, néhányan - Pogány Judit, Molnár Piroska, Koltai Róbert, Helyei László -  egy-két év múlva visszatértek. Talán azért, mert a kaposvári „műhelymunka" nem csupán nagyobb vonzerő volt a számukra, mint a konfliktusokkal teli beilleszkedés a Nemzeti Színház hírneves színészei közé, hanem maga az Élet.
Ekkor, 1978-ban, lett a színház igazgatója Babarczy László, és az is maradt egy híján 30 éven át. Sokan gondolták akkor, hogy ekkora színész-veszteséggel véget ér „A Kaposvár-jelenség", de - szerencsére - nem így történt. Babarczy László ugyanabban a szellemben folytatta a munkát, és újra kezdte a társulatépítést. Néhány éven belül szerződtette - többek között - Balkay Gézát, Básti Julit, Bezerédi Zoltánt, Börcsök Enikőt, Jordán Tamást, Kulka Jánost, Lázár Katit, Máté Gábort, Spindler Bélát és a rendező Ács Jánost.Kaposvári Thália című interjúkötetéből is.
Fontos szerepet játszott a színház előadásaiban Eörsi István (Kossuth-és József Attila díjas író, költő, műfordító, publicista), aki vezető dramaturgként először 1977-től 1982-ig, majd 1989-től 2005-ben bekövetkezett haláláig tagja volt a társulatnak.
Ács János rendezésében Peter Weiss Marat halála (1981) már valódi nemzetközi sikert ért el, és ezt számos külföldi vendégjáték követte egészen az utóbbi évekig. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: Igaz, ők ma már nem tagjai a színháznak, de itteni munkájuk éppen olyan meghatározó volt a színház életében, mint ahogy az övékben is. Ez derül ki Lőrincz Sándor és Takács Zoltán 2005-ben megjelent

1982-83. évad
Belgrád BITEF	Peter Weiss: Marat halála
Nancy	Peter Weiss: Marat halála
Metz	Peter Weiss: Marat halála
1983/84. évad
Zágráb	Peter Weiss: Marat halála
1984/85. évad
Moszkva	Molnár Ferenc: Liliom
Moszkva	Shakespeare: Hamlet
1985/86. évad
Sitges	Lorca: Bernarda Alba háza
1986/87. évad
Berlin	Lorca: Bernarda Alba háza
Halle	Lorca: Bernarda Alba háza
Berlin	Bulgakov: A Mester és Margarita
Halle	Bulgakov: A Mester és Margarita
Varsó	Bulgakov: A Mester és Margarita
Varsó	Weiss: Marat halála
Gdansk	Weiss: Marat halála
1987/88. évad
Szófia	Lorca: Bernarda Alba házaLorca: Bernarda Alba háza
1988/89. évad
Karlsruhe	Weiss: Marat halála
1989/90. évad
Mannheim	Schiller: Ármány és Szerelem
1991/92. évad
Berlin	Csehov-Jeles: Valahol Oroszországban
1992/93. évad
Strasbourg	Molière: Mizantróp
Strasbourg	Hoffman-Kapecz-Gothár: Diótörő
1993/94. évad
Stuttgart	Eörsi István: A kihallgatás
1994/95. évad
Stockholm	Eörsi István: A kihallgatás
Stockholm	Örkény István: Tóték
Stockholm	Harold Pinter: A gondnok
1995/96. évad
Belgrád	Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
1999/2000. évad
Nizza	Lőrinczy Attila: Balta a fülbe
2000/2001. évad
Thesszaloniki	Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok
2002/2003. évad
Varsó	Joseph Heller-Mohácsi János: Megbombáztuk Kaposvárt
2004/2005. évad
Berlin	Mohácsi János-Mohácsi István-Kovács Márton: Csak egy szög

Varasdon (Horvátország) az 1978-as Csehov: Ivanov (rendező: Zsámbéki Gábor) vendégjáték óta szinte minden évben jelen volt a kaposvári színház egy-két prózai és zenés előadással. A későbbiekben Szabadkán is gyakran vendégszerepelt a társulat.

A 80-as évek végén, a 90-es évek elején is jelentős változás történt a társulat összetételében. Az 1992-es bérleti műsorfüzetből kiderül, hogy akkoriban kiket láthatott a közönség a színpadon: Bacsa Ildikót, Bezerédi Zoltánt, Börcsök Enikőt, Csákányi Esztert, Dánffy Sándort, Dunai Károlyt, Gőz Istvánt, Hunyadkürti Györgyöt, Gráf Csillát, Gyuricza Istvánt, Karácsony Tamást, Kelemen Józsefet, Koltai Róbertet, Komlós Istvánt, Kósa Bélát, Kovács Magdolnát, Kovács Zsuzsannát, Kristóf Katát, Kulka Jánost, Lestyán Lucát, Lipics Zsoltot, Lugosi Györgyöt, Magyar Évát, Márton Esztert, Molnár Piroskát, Nagy Máriát, Némedi Árpádot, Németh Juditot, Ottlik Ádámot, Pálfy Alice-t, Pogány Juditot, Quintus Konrádot, Rázga Miklóst, Rózsa Tibort, Sáfár Mónikát, Serf Egyedet, Spindler Bélát, Szalma Tamást, Szigethy Brigittát, Sztarenki Pált, Szula Lászlót, Tóth Eleonórát, Tóth Bélát, Tóth Gézát, Varjú Olgát, Znamenák Istvánt.
Babarczy Lászlónak és Ascher Tamásnak, aki 1984-től 2004-ig főrendezője volt a színháznak, nem csupán a legtehetségesebb színészek - egyébként természetes - Budapestre szerződése miatt kellett folyamatosan újra építeniük a társulatot, hanem olyan rendezőkre is szükségük volt, akik munkáikkal folytatták - fejlesztették - a jellegzetes kaposvári stílust. A színlapok tanúsága szerint néha közös rendezések indították el azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen  a színész Bezerédi Zoltán,  Máté Gábor, Lukáts Andor és Znamenák István egyre több előadást rendezett a színházban. Rendezett Jordán Tamás, Kelemen József, Lengyel Pál, Molnár Piroska, Pogány Judit, Koltai Róbert  és Lázár Kati is, akinek a Stúdiószínházban 1985-ben készült remek Lorca-rendezése, a Bernarda Alba háza még spanyolországi Lorca-fesztiválon is sikert aratott.  Cselényi Nórának, aki ma már több mint 30 éve állandó társulati tag -  csoportos szereplőként 1975-ben szerződött Kaposvárra - ez volt ez volt az első jelmeztervezése. Társulati tagként, rendezőként dolgozott itt éveken át Gothár Péter, és meghívott vendégként a filmrendező Gazdag Gyula és Jeles András. Az 1990-es évektől játszott egyre fontosabb szerepet az előadások világának megteremtésében a díszlettervező Khell Zsolt. Az utóbbi években - számos egy-két rendezésre meghívott alkotó mellett -  társulati tagként rendezett előadásokat Keszég László, Réthly Attila és Rusznyák Gábor. Több előadást rendezett a színész Tóth Géza és Váradi R. Szabolcs néven a rendezőasszisztens Váradi Szabolcs. 
Közös munkával kezdődött az eredetileg színészként, segédrendezőként és játékmesterként itt dolgozó Mohácsi János pályafutása is. Az 1991-ben bemutatott A nagy Romulus és az 1993-as CsárdáskirálynőIstenítélet című előadásával. Mohácsi János sajátos rendezői stílusával jelenleg is a magyar színházi élet legmarkánsabb alkotója. Az elmúlt években  éppen az ő rendezései hozták a legtöbb szakmai sikert a kaposvári színháznak, vagyis a társulatnak. A 2004-ben és a 2007-ben megrendezett Pécsi Országos Színházi Találkozón, a POSZT-on is az ő rendezéseinek köszönhetően nyerte el a kaposvári társulat a „Legjobb társulat" díját (Csak egy szög, 5606/őrült lélek vert hadak).  Talán érdemes megnézni, hogy kik voltak 2004-ben színészként olyan társulati tagok, akik még most is színházban, Kaposvárott vagy másutt dolgoznak.
Csapó Virág, Csonka Ibolya, Fábián Zsolt, Gubás Gabi, Horváth Zita, Hunyadkürti György, Kalmár Tamás, Karácsony Tamás, Kelemen József, Kocsis Pál, Kósa Béla, Kovács Zsolt, Kovács Zsuzsanna, Kőrősi András, Lázár Kati, Lecső Péter, Lestyán Luca, Lugosi György, Márton Eszter, Nagy Viktor, Némedi Árpád, Németh Mónika, Nyári Oszkár, Nyári Szilvia, Pálfy Alice, Pető Kata, Sarkadi Kiss János, Serf Egyed, Szula László, Szvath Tamás, Tóth Béla, Tóth Eleonóra, Tóth Géza, Tóth Richárd, Urbanovits Krisztina, Varga Zsuzsa, Végh Zsolt, Znamenák István.
És a zenekar tagjai, akik az évek múlásával nem csupán a zenés, de egyre több prózai előadásban is részt vettek: Antal Tamás, Biczó Gábor, Dadi László, Ekkert Miklós, Halász László, Halász Sándor, Kemény György, Kovács Erika, Kuti Béla, Marosi istván, Nagy Zoltán, Ódor Vera, Szabó Lászlóné, Szilárd Éva, Tóth Zoltán, Váldi Csilla. Hevesi András karmesterként, még csupán meghívott vendégként, először az Ascher Tamás rendezésében bemutatott, híres Állami áruház előadásait vezényelte.  1976-tól egészen  2009 májusában bekövetkezett haláláig tagja volt a társulatnak, zenei vezetőként, száznál is több zenés darab karmestereként. Ő vezényelte volna a Cigánybáró utolsó előadását is.

Szakmai elismerésben, díjakban korábban sem volt hiány:

1979/80
rendezése már országos hírű előadás lett. A Szinikritikusok Legjobb rendezés-díját először az 1994/95-ös évadban nyerte el

Csákányi Eszter, Színikritikusok Díja, legjobb női epizódalakítás, (Gyöngyélet, élnek mint a disznók, r.: Ascher Tamás )
Eperjes Károly, Színikritikusok Díja, legjobb férfi epizódalakítás, (Gyöngyélet, élnek mint a disznók, r.: Ascher Tamás; Halmi, r.: Gothár Péter)
Pauer Gyula, Színikritikusok Díja, legjobb díszlet (Halmi)

1981/82

P. Weiss: Marat halála Színikritikusok Díja, legjobb előadás (r.: Ács János)

1982

P.Weiss: Marat halála, a belgrádi BITEF fődíja

1982/83

Szakács Györgyi, Színikritikusok Díja, legjobb jelmeztervező (A revizor, r.: Gothár Péter., Búcsúelőadás r.: Garas Dezső., János Vitéz r.: Ascher Tamás.)

1983/84

Csákányi Eszter, Színikritikusok Díja, legjobb női mellékszereplő (Hamlet, r.:Ascher Tamás.)
Lukáts Andor, Színikritikusok Díja, legjobb férfi mellékszereplő (Hamlet, r.: Ascher Tamás  A kert, r.: Babarczy László)
Pauer Gyula ,  Színikritikusok Díja, legjobb díszlet (A Mester és Margarita r.: Ascher Tamás.)

1984/85

Szakács Györgyi, Színikritikusok Díja, legjobb jelmez (Cseresznyéskert r.: Ascher Tamás, Tom Jones r.: Gazdag Gyula.)

1985

Bernarda Alba háza, Sitges, Spanyolország Nemzetközi Lorca Fesztivál, díjazott előadás (r.: Lázár Kati)

1985/86

Molnár Piroska, Színikritikusok Díja, legjobb női alakítás (Kozma, r.: Ács János)

1987/88

Erdmann: Az öngyilkos Színikritikusok Díja, legjobb előadás (r.: Ascher Tamás)
Koltai Róbert, Színikritikusok Díja, legjobb férfialakítás (Az öngyilkos)
Kulka János ,  Színikritikusok Díja, legjobb férfi mellékszereplő (Az öngyilkos)

1988/89

Eörsi István: Kihallgatás, Színikritikusok Díja, legjobb új magyar dráma
Csákányi Eszter, Színikritikusok Díja, legjobb női alakítás (Yvonne, burgundi hercegnő, r.: Ascher T.)

1991/92

Ascher Tamás, Színikritikusok Díja, legjobb rendezés (Mizantróp)
Khell Zsolt ,  Színikritikusok Díja, legjobb díszlet (Mizantróp)

1993/94

Ascher Tamás, Színikritikusok Díja, legjobb rendezés (Jelenetek egy kivégzésről)
Molnár Piroska, Színikritikusok Díja, legjobb női alakítás (Jelenetek egy kivégzésről)

1994/95

Mohácsi János,  Színikritikusok Díja, legjobb rendezés (Istenítélet)

1995/96

Szakács Györgyi, Színikritikusok Díja, legjobb jelmez (Az öreg hölgy látogatása, r.: Ascher Tamás)

1996/97

Hamvai Kornél: Körvadászat, Színikritikusok Díja, legjobb új magyar dráma (r.: Babarczy László)
Lehár: Luxemburg grófja, Színikritikusok Díja, legjobb szórakoztató zenés előadás (r.: Ascher Tamás.)
Khell Zsolt, Színikritikusok Díja, legjobb díszlet (Tom Paine, r.: Mohácsi János)

1997/98

Csepreghy Ferenc: Sárga Csikó,  Színikritikusok Díja, legjobb szórakoztató-zenés előadás (r.: Bezerédi Zoltán)

1999/00

Sweeney Todd, Színikritikusok Díja, legjobb zenés előadás (r.: Ascher Tamás)
Kovács Zsolt, Színikritikusok Díja, legjobb férfi főszereplő (Rokonok, r.: Babarczy László)
Némedi Árpád ,  Színikritikusok Díja, legjobb férfi mellékszereplő (Világjobbítók, r.: Znamenák István)
Khell Zsolt, Színikritikusok Díja, legjobb díszlet (Sweeney Todd)

2000/01

Heller - Mohácsi: Megbombáztuk Kaposvárt, Színikritikusok Díja, legjobb előadás (r.: Mohácsi János)
Anger Zsolt, I. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), legjobb férfi mellékszereplő (Platonov, r.: Rusznyák Gábor)
Heller - Mohácsi:  Megbombáztuk Kaposvárt, POSZT, legjobb előadás (r.: Mohácsi János)

2002

Szakács Györgyi, II. POSZT, legjobb jelmez (Erdő, r.: Ascher Tamás)
Molnár Piroska , II. POSZT, A Baranya Megyei Önkormányzat Díja (Erdő)

2003

B. Srbljanovics: Családtörténetek - Belgrád, Gryllus Dorka legjobb színésznő díj, (r.: Rusznyák Gábor)
Gula Péter, III. POSZT, Súgó díj, legjobb 30 év alatti színész (Egerek és emberek, r.: Kelemen József)

2003/04

Mohácsi István - Mohácsi János - Kovács Márton: Csak egy szög Színikritikusok Díja, legjobb új magyar dráma (r.: Mohácsi János.)
Hunyadkürti György, Színikritikusok Díja, legjobb férfi mellékszereplő (Csak egy szög)
Kovács Márton, Színikritikusok Díja, Különdíj a Csak egy szög zenéjéért

2004

Kovács Zsolt, IV. POSZT, Legjobb férfi főszereplő (Csak egy szög)
a Csiky Gergely Színház társulata, IV. POSZT, Legjobb társulat (Csak egy szög)

2006

Mohácsi János, VI. POSZT, legjobb rendezés (Veszett fejsze)
Gyuricza István , VI. POSZT, legjobb férfi epizódszereplő (Veszett fejsze)
Mohácsi István, VI. POSZT, Különdíj - fordító, dramaturg (Veszett fejsze)

2006/07

Kovács Márton, Színikritikusok Díja, legjobb zene (Mohácsi - Mohácsi - Kovács: 5606/őrült lélek vert hadak, r.: Mohácsi János)

2007

a Csiky Gergely Színház társulata, VII. POSZT, Legjobb társulat (Mohácsi - Mohácsi - Kovács: 5606/őrült lélek vert hadak)

Ennek a „Legjobb társulatnak" évtizedek  óta kulisszák mögötti  nélkülözhetetlen tagja Kamarell Márta művészeti titkár (1960-től ), aki jelenleg Schwajda György váratlan halálát követően egyben a megbízott Ügyvezető Igazgatói posztot is betölti, Szalay József műszaki vezető, (1976-től) és a fiatalokat szakmájukra betanító Székely György ügyelő (1969-től) és Csorba Mária súgó (1982-től).

Babarczy Lászlót Znamenák István követte színházigazgatóként egy éven át, a 2007-2008-as évadban. Ekkor Mohácsi János volt a színház főrendezője.
2008. július 1-től 2010. április 19-én bekövetkezett váratlan haláláig Schwajda György vezette igazgatóként a színházat, így még az ő személyéhez fűződik a 2010/2011-es évad műsortervének kialakítása és a színházépület hamarosan kezdődő felújítási munkálatainak előkészítése. Reméljük, hogy ez néhány éven belül sikerül is.   

A honlap archívumának anyagát sok időbe telik összeállítani, hiszen évente átlagosan 7-8 bemutató volt, de találunk olyan évadot is, amelyben a bemutatók száma elérte a 17-et (!). Ráadásul az 1971 előtti anyagok már a levéltárban vannak. Ez is oka annak, hogy csak 1971-től  tesszük fel a meglévő dokumentációból a fontosnak ítélteket: felvétel-töredékeket, fotókat, kritikákat, nyilatkozatokat. De hogy a közelmúlt előadásai ne egy távoli jövőben legyenek az archívumban, az anyagok összeállításával elindulunk visszafelé is a 2007-2008-as évadtól. A későbbiekben, ahogy a mostani évad  „múlttá válik", folyamatosan kerülnek fel archívumunkba részletek és dokumentumok a mostani előadásokból is.       
Természetesen az archívumban nem lesz szó minden egyes bemutatóról, hiszen számuk meghaladja a 300-at, de a legnagyobb szakmai sikert és a nézettség alapján a legnagyobb közönségsikert arató előadások anyagai folyamatosan, bár lassan, felkerülnek a honlap archívumába.
Sajnos az évtizedekkel ezelőtti előadások fotóiról nem minden esetben tudjuk, hogy kinek az alkotásai, ezért elnézésüket kérjük azoknak a fotóművészeknek, akiknek a nevét nem tudtuk feltüntetni.
A hetvenes években néhány fontos előadásról a Magyar Televízió készített felvételt, később már a színház maga is rögzítette az előadásokat. Ezekből a felvételekből néhány perces részlettel idézzük fel nézőink emlékét, vagy ismertetünk meg velük olyan előadásokat, színészi alakításokat, amelyeket életkoruknál fogva nem láthattak. Gondolunk majd a legkisebbekre is, hogy ők is láthassanak - szüleikkel, nagyszüleikkel - néhány részletet régi gyerekelőadásokból.
A társulat volt és jelenlegi művészeinek életrajzi ismertetésétől eltekintünk, hiszen az érdeklődők ezeket az adatokat megtekinthetik a világhálón, a www.szinhaz.hu weboldalon, a Magyar Színházművészeti Lexikonban, amely fent van a Magyar Elektronikus Könyvtárban (www.mek.oszk.hu) vagy a színház honlapján, Társulat címszó alatt.

Az 1971/72-es évad bemutatói:

Kálmán Imre: Cigányprímás (Rendezte: Lackó Mihály)
A.P. Csehov: Sirály (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Karmanchova-Branszerics: Mese a tűzpiros virágról (Rendezte: Lackó Mihály)
Sütő András: Pompás Gedeon (Rendezte: Komor István)
Ábrahám Pál: Viktória (Rendezte: Gyökössy Zsolt)
Eduardo de Filippo: Filumena házassága (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Bertolt Brecht: Koldusopera (Rendezte: Babarcy László)
Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború (Rendezte: Komor István és Kertés Mihály)
Csiky Gergely: Nagymama (Rendezte: Lackó Mihály)
Weöres Sándor: Octopus, avagy Szent György és a sárkány (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Giordano Bruno-Vujicsics Tihamér: A gyertyaöntő (Rendezte: Verebes István)


Az 1972/73-as évad bemutatói:

Gorkij: Éjjeli menedékhely (Rendezte: Komor István)
Fényes-Szabolcs-Halász Rudolf: 12 lakáskulcs  (Rendezte: Lackó Mihály)
Svarc-Romhányi-Lendvay: Hókirálynő (Rendezte: Kertész Mihály)
Szép Ernő: Patika (Rendezte: Ascher Tamás)
Ariano Suassuna: A kutya testamentuma (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Molière: Tartuffe (Rendezte: Kertész Mihály)
Lehár Ferenc: Pacsirta (Rendezte: Lackó Mihály)
Heinrich von Kleist: Homburg hercege (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Schönthan-Kellér-Horváth: A szabin nők elrablása (Rendezte: Verebes István)
Valentyin Katajev: A műveltség netovábbja (Rendezte: Szőke István)

Az 1973/74-es évad bemutatói:

Strauss: Cigánybáró (Rendezte: Laczkó Mihály)
Romain Rolland: Farkasok (Rendezte: Komor István)
Collodi-Litvai Nelli: Pinokkió (Rendezte: Ascher Tamás)
Brecht: Kurázsi mama (Rendezte: Babarczy László)
Offenbach: Gerolsteini nagyhercegnő (Rendezte: Orosz György)
Shakespeare: Ahogy tetszik (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Delaney: Egy csepp méz (Rendezte: Babarczy László)
Szabó György-Behár György: Fekete rózsa (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Szuhovo-Kobilin: Tarelkin halála ( Rendezte: Komor István)
Burkhardt: Tüzijáték (Rendezte: Ascher Tamás)
Barta Lajos: Szerelem (Rendezte: Ascher Tamás)

Az 1973/74-es évad bemutatói

Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Strauss: Bécsi diákok (Rendezte: Versényi Ida)
Vekerdy Tamás: Jelenetek Rákóczi életéből (Rendezte: Ascher Tamás)
Dumas-Várady Szabolcs-Székely Iván: Három testőr (Rendezte: Babarczy László)
John Arden: Királyi kegy, avagy a színésszé lett katona (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Dosztojevszkij: Ördögök (Rendezte: Ascher Tamás)
Molière: Úrhatnám polgár (Rendezte: Babarczy László)
Garinei-Giovannini-Modugno: Rinaldo harcba megy (Rendezte: Seregi László)
Leon Kruczkowski: A szabadság első napja (Jeles András)
Arnold Wesker: A konyha (Babarczy László)
Henderson: Diákszerelem (Rendezte: Szőke István)

Az 1975/76-os évad bemutatói:

Baum-Schwajda-Tamássy Zdenkó: Óz, a nagy varázsló (Rendezte: Babarczy László)
Brecht: A kaukázusi krétakör (Rendezte: Ascher Tamás)
Stephen Sondheim: Mi történt a fórumon (Rendezte: Szőke István)
Euripidész: Bakkhánsnők (Ruszt József m.v.)
Agatha Christie: Az egérfogó (Rendezte: Babarczy László)
Samuel Beckett: Godot-ra várva (Rendezte: Ascher Tamás)
Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (Rendezte: Léner Péter m.v.)
Erich Kästner: Május 35 (Rendezte: Gazdag Gyula m.v.)
Antonio Buero Vallejo: Az alapítvány (Rendezte: Babarczy László)
Sütő András: Csillag a máglyán (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Kerekes János: Állami Áruház (Rendezte: Ascher Tamás)

Az 1976/77-es évad bemutatói:

Schwajda György: Egércirkusz (Rendezte: Rajhona Ádám és Lengyel Pál)
Osztrovszkij: Erdő (Rendezte: Szőke István)
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (Rendezte: Gazdag Gyula)
Leo Fall: Pompadour (Rendezte: Zsámbéki Gábor és Babarczy László)
David Storey: A vállalkozó (Rendezte: Babarczy László)
Csepreghy Ferenc: Piros bugyelláris (Rendezte: Szőke István)
Milne-H. Fraser Simson-J. Slade: Micimackó (Rendezte: Ascher Tamás)
Shakespeare: Troilus és Cressida (Rendezte: Babarczy László)
Okudzsava-Várady Szabolcs-Fodor Géza: Merszi, avagy Sipov kalandjai (Rendezte: Ascher Tamás)
Rostand: Cyrano de Bergerac (Rendezte: Szőke István)

Az 1977/78-as évad bemutatói:

Csehov: Ivanov (Rendezte: Zsámbéki Gábor)
Szirmai Albert: Mágnás Miska (Rendezte: Szőke István)
Jurij Olesa: A három kövér (Rendezte: Zsámbéki Gábor és Lengyel Pál)
Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (Rendezte: Ascher Tamás)
Szigligeti Ede: Liliomfi (Rendezte: Horváth Jenő m.v.)
Szamuil Marsak: Bűvös erdő (Rendezte: Zsámbéki Gábor és Gazdag Gyula)
Móricz Zsigmond: Rokonok (Rendezte: Babarczy László)
Jacobi Viktor: Sybill (Rendezte: Ascher Tamás)

Az 1978/79-es évad bemutatói:

Collodi-Litvai Nelli: Pinokkió (Rendezte: Ascher Tamás)
Brecht: A szecsáni jólélek (Rendezte: Ascher Tamás)
Hervé: Nebáncsvirág (Rendezte: Gothár Péter)
Shakespeare: Szeget szeggel (Rendezte: Babarczy László)
Voltaire-Bernstein: Candide avagy az optimizmus
Ránki György: Muzsikus Péter (Rendezte: Lengyel Pál)
František Hrubin: Augusztusi vasárnap (Rendezte: Gazdag Gyula)
Bulgakov: Bíborsziget (Rendezte: Babarczy László)

Az 1979/80-as évad bemutatói:

Spiró György: Hajrá Samu! (Rendezte: Gazdag Gyula)
Molière: Don Juan (Rendezte: Babarczy László)
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Rendezte: Ács János)
Bereményi Géza: Halmi - vagy a tékozló fiú (Rendezte: Gothár Péter)
Kander-Ebb: Kabaré (Rendezte: Gazdag Gyula)
John Arden: Élnek, mint a disznók (Rendezte: Ascher Tamás)
Lázár Ervin: Berzsián és Dideki (Rendezte: Lengyel Pál)
Middleton-Rowley: Átváltozások (Rendezte: Ács János)
J. Voskovec-J. Werich: A nehéz Barbara (Rendezte: Gazdag Gyula)
Harold Pinter: Hazatérés (Rendezte: Gothár Péter)

Az 1980/81-es évad bemutatói:

Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendezte: Ács János)

Kálmán Imre: Marica grófnő (Rendezte: Babarczy László)

Denis Scott: Sir Gawain és a Zöld lovag (Rendezte: Lengyel Pál)

Heinrich von Kleist: Az eltört korsó (Rendezte: Gothár Péter)

Bob Fosse-John Kander: Chicago (Rendezte: Ascher Tamás)

Harold Pinter: A melegház (Rendezte: Gazdag Gyula)

Victor Hugo: Királyasszony lovagja (Rendezte: Babarczy László)

Eric Kästner-Mosonyi Aliz: Emil és a detektívek (Rendezte: Lengyel Pál)

Robert Thomas: Szegény Dániel (Koltai Róbert)

Az 1981/82-es évad bemutatói:

Lehár Ferenc: A víg özvegy (Rendezte: Gazdag Gyula)

Turgenyev: Egy hónap falun (Rendezte: Ascher Tamás)

Jevgenyij Svarc: Hókirálynő (Rendezte: Kornis Mihály)

Peter Weiss: Marat halála (Rendezte: Ács János)

Georges Feydeau: Tökfilkó (Rendezte: Koltai Róbert)

Shakespeare: III. Richárd (Rendezte: Babarczy László)

Szomory Dezső: Hermelin (Rendezte: Gothár Péter)

Illyés Gyula-Litvai Nelli: Szélkötő Kalamona (Rendezte: Pogány Judit)

Carlo Goldoni: Két úr szolgája (Rendezte: Ács János)

Az 1982/83-as évad bemutatói:

Illyés Gyula: Kegyenc (Rendezte: Babarczy László)

Kacsóh-Bakonyi-Heltai: János vitéz (Rendezte: Ascher Tamás)

Gogol: A revizor (Rendezte: Gothár Péter)

Samuel Beckett: Ó, azok a szép napok (Rendezte: Ascher Tamás)

Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline (Rendezte: Ascher Tamás)

Jean Genet: A balkon (Rendezte: Ács János)

Thomas Mann: Mario és a varázsló (Rendezte. Lukáts Andor)

Valentyin Katajev: A Werthert megírták (Rendezte: Gothár Péter)

Marsall László: Sziporka és a sárkány (Rendezte: Gazdag Gyula)

Müller Péter: Búcsúelőadás (Rendezte: Garas Dezső)

Az 1983/84-es évad bemutatói:

Lázár Ervin: A kisfiú és az oroszlánok (Rendezte: Ács János)

Molnár Ferenc: Liliom (Rendezte: Babarczy László)

Per Olov Enquist: A tribádok éjszakája (Rendezte: Máté Gábor)

Miljutyin-Dunajevszkij: Filmcsillag (Ács János)

Shakespeare: Hamlet (Rendezte Ascher Tamás)

E.T.A. Hoffman: Diótörő (Rendezte: Gothár Péter)

Spiró György: A kert (Rendezte: Babarczy László)

Mihail Bulgakov-Babarczy László: A Mester és Margarita (Rendezte: Ascher Tamás)

Michel de Ghelderode: Pantagleize (Rendezte: Gazdag Gyula)

Az 1984/85-ös évad bemutatói:

Csehov: Cseresznyéskert (Rendezte: Ascher Tamás)

Strauss: Cigánybáró (Rendezte és szövegét Jókai Mór novellája alapján írta: Babarczy László)

Tennessee Williams: A vágy villamosa (Rendezte: Ács János)

Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Rendezte: Babarczy László)

Majakovszkij: Gőzfürdő (Rendezte: Gothár Péter)

Kiss Anna: Bolondmalom (Rendezte: Mohácsi János)

Henry Fielding-David Rogers-Molnár Gál Péter: Tom Jones (Rendezte: Gazdag Gyula)

Az 1985/86-os évad bemutatói:

J. M. Barrie: Pán Péter (Rendezte: Pártos Géza)

Brecht: A nevelő (Rendezte: Máté Gábor)

Alex Königsmark: Agyő, kedvesem (Rendezte: Gothár Péter)

Ács János-Mártha István: Munkásoperett (Rendezte: Ács János)

Baum-Schwajda-Tamássy: Óz, a nagy varázsló (Rendezte: Babarczy László és Mohácsi János)

Shakespeare: A vihar (Rendezte: Gazdag Gyula)

Eugène Ionesco: Különóra, Kopasz énekesnő (Rendezte: Ascher Tamás)

Kornis Mihály: Kozma (Rendezte: Ács János)

Miramare Hotel (Fellini Nők városa című műve alapján írta és rendezte: Lukáts Andor)

Az 1986/87-es évad műsora

Jules Romain: Knock (Rendezte: Máté Gábor)

Jacobi Viktor: Leányvásár (Rendezte: Ács János)

G.B. Shaw: Szent Johanna (Rendezte: Babarczy László)

Dalos György-Darvas Ferenc: Kaposvári kabaré (Rendezte: Koltai Róbert)

Goldoni: Velencei terecske (Rendezte: Ascher Tamás)

Carlo Gozzi: A varázssütemény avagy Nella szerelme (Rendezte: Czeizel Gábor)

Az 1987/88-as évad bemutatói:

Slawomir Mrožek: Rendőrség (Rendezte: Gothár Péter)

Samuel Beckett: Godot-ra várva (Rendezte: Ascher Tamás)

Örkény István: Pisti a vérzivatarban (Rendezte: Babarczy László)

Peter Buckman: Most mind együtt (Rendezte: Lázár Kati)

Színház szó nélkül (Kroetz: Kívánság, Muszorszkij-Ravel: Egy kiállítás képei

(Rendezte: Ács János)

Füst Milán: Boldogtalanok (Rendezte: Czeizel Gábor)

Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos (Rendezte Ascher Tamás)

És most induljunk el visszafelé! Pontosabban: az elmúlt öt évadban bemutatott darabok felsorolásával. A több évtizedes „űrt", ígérjük, folyamatosan kitöltjük.

A borító-fotót készítette: Birtalan Zsolt, tervezte: msArt (Serf Egyed)
A teljes borító megjelentetéséhez kattintson a képre!

A 2002/03-as évad bemutatói:

E.T.A. Hoffman - Kapecz Zsuzsa - Gothár Péter: Diótörő (Rendezte: Znamenák István)
J. Kander - F. Ebb: Kabaré (Rendezte: Keszég László)
John Steinbeck: Egerek és emberek (Rendezte: Kelemen József)
Peter Shaffer: Amadeus (Rendezte: Radoslav  Milenković)
Bulgakov: Kutyaszív (Rendezte: Znamenák István)
Brecht: A szecsuáni jólélek (Rendezte: Lázár Kati)
Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott (Rendezte: Váradi R. Szabolcs)
Mikszáth - Babarczy: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Rendezte: Babarczy László)
Goldoni: Nyaralás (Rendezte: Rusznyák Gábor)
Tennessee Williams: Üvegfigurák (Rendezte: Léner András)

Borítófotó: Znamenák István, tervezte: msArt (Serf Egyed)

A teljes méretű borító megtekintéséhez kattintson a képre!

A 2003/04-es évad bemutatói:

Kovács Márton - Mohácsi István - Mohácsi János: Csak egy szög (Rendezte: Mohácsi János)
Martin Mc. Donagh: Az inishmore-i hadnagy (Rendezte: Ascher Tamás)
Petr Zelenka: Hétköznapi őrületek (Rendezte: Réthly Attila)
Voltaire - Wheeler - Bernstein: Candide, avagy az optimizmus (Radoslav Milenković)
Baráthy György - Dévényi Ádám: Hófehérke (Rendezte: Bodor Erzsébet)
Csehov: Ványa bácsi (Rendezte: Jeles András)
Szép Ernő: Lila akác (Rendezte: Léner András)
Lőrinczy Attila: Fahim (Réthly Attila)

Borítót tervezte: msArt (Serf Egyed)

A 2004/2005-ös évad bemutatói:

Collodi-Litvai Nelli: Pinokkió (Rendezte: Hornung Gábor)
Dušan Kovačević A maratonfutók tiszteletkört futnak (Rendezte: Keszég Lászó)
Huszka Jenő: Lili bárónő (Rendezte: Babarczy Lászó)
Feydeau: Bolha a fülbe (Mohácsi János)
Václav Ctvrtek - Kárpáti Péter: Rumcájsz, a rabló (Rendezte: Léner András)
Shakespeare: Julius Caesar (Rendezte: Rusznyák Gábor)
Michael Frayn: Veszett fejsze ( Rendezte: Mohácsi János)
Tasnádi István: Paravarieté (Rendezte: Znamenák István)
Marin Držić: Dundo Maroje /Dubrovniki komédia/ (Rendezte: Keszég László)

A borítót tervezte Csordás Zoltán (csordi)

A teljes méretű borító megtekintéséhez kattintson a képre!

A 2005/2006-os évad bemutatói:

Szamuil Marsak: A bűvös erdő (Rendezte: Váradi R. Szabolcs)
Georg Büchner: Danton halála (Rendezte: Réthly Attila)
Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára (Rendezte: Léner András)
Szép Ernő: Tűzoltó (Rendezte: Molnár Keresztyén Gabriella e.h.)
Zerkovitz-Szilágyi: Csókos asszony (Rendezte: Znamenák István)
Eörsi István: Halálom reggelén (Rendezte: Lukáts Andor)
Kästner: Emil és a detektívek (Rendezte: Rusznyák Gábor)
Paul Foster: I. Erzsébet (Főiskolai vizsgaelőadás, rendezte: Mohácsi János)
Arthur Miller: Pillantás a hídról (Rendezte: Kelemen József)
Darvas-Rejtő-Hamvai-Varró: Vesztegzár a Grand Hotelban (Rendezte: Ascher Tamás)

A borító fotóját Znamenák István készítette, tervezte: msArt (Serf Egyed)

A teljes méretű borító megtekintéséhez kattintson a képre!

A 2006/2007-es évad bemutatói:

Jevgenyij Svarc-Andersen: Hókirálynő (Rendezte: Váradi R. Szabolcs)
Kálmán Imre: Marica grófnő (Rendezte: Babarczy László)
Kovács Márton - Mohácsi István - Mohácsi  János:5606/őrült lélek, vert hadak (Rendezte: Mohácsi János)
Csehov: Három nővér (Rendezte: Rusznyák Gábor)
Caragiale - Parti Nagy Lajos: Karnebál (Rendezte: Réthly Attila)
Gianni Rodari - Thúróczy Katalin - Kemény Gábor: Hagymácska (Rendezte: Steiner Zsolt)
Shakespeare: Windsori víg nők (Rendezte: Kelemen József)
Feydeau: A hülyéje (Rendezte: Keszég László)
Galin: Verseny (Rendezte: Radoslav Milenković)

Borítófotó: Znamenák István, tervezte: msArt (Serf Egyed)

A teljes méretű borító megtekintéséhez kattintson a képre!

A 2007/08-as évad bemutatói:

Fésűs Éva: Palacsintás király (Rendezte: Tóth András)
Eisemann Mihály: Fekete Péter (Rendezte: Znamenák István)
Móricz Zsigmond: Úri muri (Rendezte: Rusznyák Gábor)
Réthly Attila: Szabadaz Á! (Rendezte: Réthly Attila)
Shakespeare: Rómeó és Júlia (Rendezte: Funk Iván)
Csiky kabaré (Rendezte: Znamenák István, Rusznyák Gábor, Réthly Attila, Kelemen József, Mohácsi János)
Heinrich von Kleist: Amphitryon (Rendezte: Gothár Péter)
Felhőfi-Kiss László: Ellopott holdfény (Rendezte: Felhőfi-Kiss László)
Vadak (Koreográfus és rendező: Uray Péter)
Tolsztoj: A sötétség hatalma (Rendezte: Keszég László)
Bulgakov: Bíborsziget (Egyetemi vizsgaelőadás, rendezte: Babarczy László)
Jordi Galcerán: Dakota (Rendezte: Kocsis Pál)
Sergi Belbel: A vér (Rendezte: Kocsis Pál)
Peter Shaffer: Sötét komédia (Rendezte: Mohácsi János)