Koldusopera(1972)

1972

A dátumot azért tüntettük fel, mert azóta még kétszer került színre Brecht műve.
A darab megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvárban (www.mek.oszk.hu)

Koldusopera - Műsorfüzet

Koldusopera - Szereposztás

Részletek Nánay István kritikájából (Színház című lap 1972. május)

[…] A darab pontos, minden részletét egységbe fogó értelmezése, és a nálunk oly ritkán látható együttesjáték – ezek Babarczy rendezésének legfőbb erényei.
A nagy hal megeszi a kisebbet, mielőtt az még nála is nagyobbá válna, és őt kebelezné be. Ezt az alvilágban – a maga naturális keménységében – még jobban érvényesülő társadalmi törvényt illusztrálja az előadás, elsősorban a nyugati világ cápáira gondolva, de nem titkolt utalással a hazai harcsákra, csukákra.
Ennek megfelelően – hazai előadásaink közül először – nincs a darabnak egyetlen olyan figurája sem, akivel a néző szimpatizálhatna, vagy akár időlegesen is azonosulhatna. Még a szegények, s a prostituáltak hadával sem, mert bár ők ma kizsákmányoltak, de néhány pennyért már most sem válogatnak eszközeikben egymás kikészítésekor, s holnap vagy holnapután közülük is kikerülhet egy Bicska Maxi vagy még inkább Leprás Mátyás. […]
[…] Leprás Mátyás a darab folyamán utánozni próbálja Bicska Maxi macska ruganyosságú járását, mintegy jelezve, hogy mindenben hasonlítani szeretne főnökéhez. Amikor azonban Maxi tőlük kéri a megmeneküléséhez szükséges pénz előkerítését, Leprás Mátyás Horgasujjúval együtt rádöbben, hogy most végre sikerülne előbbre jutniuk. Ekkor Verebes tökéletesen úgy kezd járni, mint Bicska Maxi, s e finom jelzésből nyilvánvalóvá válik: cserbenhagyják a „kapitányt”.

Koldusopera - Szabó Kálmán

Koldusopera - Verebes István, Kiss Jenő

Koldusopera - Dánffy Sándor

A magyar hagyományoktól merőben eltér Molnár Piroska Polly-alakítása. Nem a butuska, gyenge és becsapott lánykát játssza, hanem az apja, Peacock lányát. Amikor Bicska Maxi az üzletet átadja Pollynak, Molnár Piroska nem sírdogál – a szerzői instrukciótól eltérően –, hanem egyre keményebbek lesznek vonásai, és fokozatosan válik a banda fejévé. […]
[…] Babarczy a songokat úgy énekelteti, hogy szinte lerohanja a nézőket (legjobb példa erre az Ágyúdal egész színpadot bevonó megoldása, a Ballada a kellemes életről egyenesen a közönségnek címzett előadása vagy a koldusfinálék demonstráló beállítása és intenzitása). […]
[…] Csehov, Sütő András, de Filippo, Brecht, Giraudoux. Remek névsor. Jelzi a színház igen igényes műsorpolitikáját. Az a választás pedig, hogy egyik zenés darabjuk Brecht Koldusoperája, azt a dicséretes célkitűzését mutatja, hogy az igényesség mellett közönségük ízlésszintjét is szüntelen magasabbra emeljék.