Könnyen kezelhető, akadálymentesített, képernyőolvasók számára optimalizált verzió eléréséhez kattintson ide!

Oláh Gábor: Gyermekek forradalma

Aki látja e csudát:

Borzongás fut rajta át.

Jaj, talán a Sátán ujja

Tépi a hurt s szája fujja

Ezt az őrült dallamot,

Hogy belehal minden élő,

S feltámad rá a halott.


A nagy város megriad...

S mindez három kis kölyök és

Két kis pesznyes lány miatt.

 

 

Oláh Gábor

 

Oláh Gábor (1881–1942) debreceni író, költő, aki budapesti egyetemi tanulmányai után visszatérve Debrecenbe a kollégium könyvtárában vállalt állást; emellett mint segédtanár működött a református kollégiumban. Négy társával (Baja Mihály, Gulyás József, Gyökössy József és Madai Gyula) együtt megalapította a Bokréta irodalmi társaságot, és verseikből Bokréta címmel antológiát adtak ki (1902, 1904, 1908). 1913-tól a debreceni általános főreáliskola tanára volt. Noha művészileg közel állt a Nyugat-mozgalomhoz, mégis elzárkózott tőlük. Verseskötetei, prózai írásai, regényei, elbeszélései Debrecenben láttak napvilágot. Tanulmányt írt a debreceni nyelvjárásról; Csokonairól, Petőfi képzeletéről, Ady szimbolizmusáról. Regényei közül talán a Heten vagyunk a legsikerültebb, novellaíró művészetéről pedig az 1955-ben kiadott Debreceni zendülők című válogatott kötete tanúskodik leghívebben. Válogatott verseit 1957-ben adták ki.
Ma méltatlanul keveset tud róla az olvasó, pedig Oláh Gábor jelentős tehetség volt, a huszadik század első évtizedeinek ő is klasszikusa, irodalmunk története egyik szakaszának számottevő szereplője. Az újabb magyar irodalom című kötetében így ír róla Várkonyi Nándor: „Egyéniségében, vagy inkább magatartásában van valami, ami Vajda Jánosra emlékeztet. Mindketten szertelenek és romantikusok; folytonos vihar fényárnyék-világában élnek.”
A pályatársak megbecsülését kifejező ezüstkoszorút Móricz Zsigmond adta át Oláh Gábornak 1942-ben. Oláh Gábor az irodalom minden műnemében és szinte minden muűajában kísérletezett. Több mint százkötetnyi könyve közül körülbelül ötven meg is jelent nyomtatásban...
Oláh Gábor 1933-ban a Gyermekek forradalmáról: (...) rábukkantam egy abbamaradt, régi témára: Gyermekek forradalma című verses elbeszélésemre. Éppen hogy megindítottam 1907-ben (vagy 1909-ben?) - abbamaradt. Most, huszonöt év multán fölveszem az elejtett fonalat (...) Vas Jankó és társai kalandját. Afféle ifjúsági...eh, fenét ifjúsági! Irtózom ettől a dedós jelzőtől. Afféle gyermekregény; valahányan átéltük 12-13 éves korunkban. Az új hang, a népi forma és nyelv egészen felfrissít, a sok filozófia, okoskodás után. Primér költészet, ahogy mondani szokás. Az élvezi legjobban, aki írja.

Hunyadkürti György előadóestjét Babarczy László rendezésében tekinthetik meg nézőink.

(http://portal.debrecen.hu)

Oláh Gábor:

GYERMEKEK FORRADALMA

életkép az 1880-as évekből

 


HUNYADKÜRTI GYÖRGY előadásában

 

közreműködik:

Mészöly Zsófia mv.

 


Tér: Szalai József Jelmez: Cselényi Nóra
Homokrajzok: Cakó Ferenc Zenei szerkesztő: Stauróczky Balázs
Súgó: Csorba Mária Ügyelő: Székely György
Világítástervező: Memlaur Imre

Segédrendező: Hollósi Katalin

 

Rendező: Babarczy László


Bemutató: 2010. október 21.

Az előadás egy szünettel kb.: 21.50-ig tart

 

Dátum Bérlet Színpad
2010. 10. 21 19:30 Stúdió előadás Stúdiószínpad
2010. 10. 22 19:30 Stúdió előadás Stúdiószínpad
2010. 11. 06 19:30 Stúdió előadás Stúdiószínpad
2010. 11. 13 19:30 Stúdió előadás Stúdiószínpad
2010. 12. 18 19:30 Stúdió előadás Stúdiószínpad
2011. 01. 21 19:30 Stúdió előadás Stúdiószínpad
Előkészületben: Gyermekek forradalma
Homokfútta gyerekforradalom
Gyermekek forradalma

Gyermekek forradalma - próbafotók (Memlaur Imre)

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre

Gyermekek forradalma - főpróbafotók (Memlaur Imre)

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre

Műsor
Facebook
Instagram
Hírlevél