Könnyen kezelhető, akadálymentesített, képernyőolvasók számára optimalizált verzió eléréséhez kattintson ide!

Paul Foster: I. Erzsébet

Erzsébet:   Megkaptam a főszerepet, Burghley, és isten az atyám, meg is tartom. Nagyban kell gondolkodni, Burghley, nagyban. Egyben kell látni a világot, ha uralni akarjuk, úgy kell tekinteni rá, mint egy nagy  egészre. Nagyban látni és rendszerben  gondolkodni. Egy új rendszerben. Mindent megváltozatatunk, mindent felforgatunk és míg a többiek zavartan pislognak tehetetlenségükben, kedvünkre teremtünk új világot. Anglia trónja önmagában  lepkefing. A világ szemétdomb, Burghley, és Anglia lesz a kakas rajta. Én leszek a kakas, aki kedve szerint búbolja meg a világot.

Burghley:  De Madame, bátorkodom megjegyezni, ön nő.

Erzsébet:   Leszarom, Burghley! Kíméljen meg a földhözragadt ostoba megjegyzéseitől.

 

"Látjuk, éppen a királynőről szóló előadást játsszák, közben mesélik a társulat történetét. Így gyakran megszakad a korhű jelmezekben folyó játék, és a színtársulat kalandját láthatjuk. Kaland ez, egyik helyről a másikra, az előadás szinte sehol sem tud befejeződni. Betörnek a hatalom emberei, és hát jaj annak, aki valami olyat tesz, ami sérti a status quót.

Apropó, mi is itt az elvárt álláspont? Szikszai Rémusz rendezése erről beszél. Hogy tényleg azt kellene csinálni, amit a hatalom elvár; mondjuk, a hatalom sem tudja, mit is vár el. Csak rásüti a moralitástól, szépségtől, valóságtól mentes bélyeget. És a tagok veszik a bőröndöt, indulnak a következő helyszínre. Ezzel játszik az előadás: mint valami társadalom szélére kivetett senkiházik, olyanok itt a színészek. Nem jön a támogatás, csak öt font csurran-cseppen, de mennek. Valami hajtja őket."

7óra7

"Szikszai Rémusz azonban aligha a korhűség kedvéért bízta férfiakra a királynői szerepeket, sokkal inkább a virtigli színházi-színészi lehetőség és kockázat érdekelte. Mert mi van, ha Fodor Tamás játssza Erzsébetet? Hát az van, hogy a kezdeti – és leküzdhetetlen – kuncogás után természetes az egész. Nincs paródia; vannak persze – tán a szoknyával (amely elől mini) szükségképpen együttjáró – feminin gesztusok, mozgás és tartás, de hát marad a szakáll, és legfőképp megképződik az indulatos és bizonytalan, impulzív személyiség. Aki mit sem ér a mamelukjaival, még a szeretőjével, Leicesterrel sem megy semmire – végtelenül magányos."

HVG

"Az előadás kitűnő színészi alakítások sokaságát vonultatja fel. Foster darabjának megjelölt idejében magától értetődő, hogy minden szerepet férfi játszik. Az előadás természetesen ennek minden komikumát kihasználja: az abroncsos szoknyában, selyemharisnyában billegő színészek az elején meg is jegyzik: Erzsébetről azt pletykálják, férfi!

Fodor Tamás Erzsébete gyönyörű, pontos jellemrajz a kicsinyessége mellett határtalan nagyravágyással megáldott-megvert uralkodóról. Apró feminin gesztusokkal érzékelteti a királynő női mivoltát, s közben elszánt, a hatalmáért és általa mindenre képes „nemtelen” zsarnokot fest. Szép elcsendesedése az előadásnak, amikor néhány percre kizökken uralkodói szerepéből, s szembesül az általa hallottak súlyával: vagyishogy a Föld nem a világegyetem középpontja, hanem - akárcsak más bolygók- a Nap körül kering. Ez pontosan mutatja, mi emeli őt vetélytársai fölé: ő érti ennek a jelentőségét, és végül diadalt arat."

index.hu

A Caligula helytartója, a Képmutatók cselszövése és most az I. Erzsébet is valahol ugyanarról beszél, megszüntetve a köztük lévő tematikus, korszak- és kifejezésbeli meg más eltéréseket: az alaktalan vagy éppen néven nevezhető hatalomról és az annak árnyékában tétovázó kisemberről, aki a rettentő túlerő láttán azzal szembesül, hogy csak két lehetősége van – vagy megszokik, vagy megszökik. Szikszait és a Vádlit a hatalom működési mechanizmusa izgatja, igen magas színvonalú előadásaikban a drámairodalom nem agyonjátszott darabjain keresztül akarják megérteni a kort, amiben élnünk adatott.

revizoronline

 

Paul Foster

I. ERZSÉBET

a Szkéné Színház, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a FÜGE közös előadása

 

Címszerepben: Fodor Tamás

További szereplők:

Bodor Johanna, Tamási Zoltán, Nagypál Gábor, Kaszás Gergő, Tóth József, Bercsényi Péter, Király Attila

Zene: Monori András

Dalszövegek: Kovács András Ferenc

Díszlet: Varga Járó Ilona

Jelmez: Kiss Julcsi

Produkciós vezető: Kulcsár Viktória

A rendező munkatársa: Gyulay Eszter és Skrabán Judit

 

Rendező: Szikszai Rémusz

 

A Bemutató előadás november 27-én volt a Szkéné Színházban

 

Dátum Bérlet Színpad
2015. 05. 04 19:00 Bérletszünet Nagyszínpad
A Szkéné Színház, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a FÜGE közös produkciója
Vendégjárás a Csikyben

Vádli: I. Erzsébet (Mészáros Csaba)


Műsor
Facebook
Instagram
Hírlevél