Könnyen kezelhető, akadálymentesített, képernyőolvasók számára optimalizált verzió eléréséhez kattintson ide!

William Shakespeare: VÍZKERESZT, VAGY BÁNOM IS ÉN

Shakespeare egyik legnépszerűbb műve, amiben félreértések és álruhák, önfeledt bolondozások és (majdnem) tragikus fordulatok indáznak egymásba – és mindezek középpontjában mi más is lenne, mint a Szerelem.

 

IKERVILÁGOK

A Vízkereszt, mint hibátlan egységbe szerkesztett komikai nagykoncepció, a szakmai
tudathasadás remekműve. Vezérmotívuma a hibbanás, melyet fölényes logikával és táncos eleganciával forgat meg többször is önmaga körül: mintha most is a gondolkozás szabad ege alatt növeszthetné ki magából a témát, mintha szellemének szabad mozgását legkevésbé sem zavarná az egymást tagadó ikervilágok tébolyult összenövése. Shakespeare sokat tudott, és nagyon bízhatott magában. Tragédia vagy komédia? Kipróbált elmeéllel, mint »egy puszta tőrrel«, alkalomadtán megvan a módja elvágni »ettül ezt«.

(Géher István)

 

A CÍM

Az alcím, „what you will” tucatnyi jelentést hordoz: amit akarsz, amit szeretnél, amit kívánsz, te tudod, ahogy akarod, nekem mindegy. Egyrészt: olyan, mintha Shakespeare nem akart volna címet adni a darabnak. Másrészt felhívja a figyelmet a vígjáték kettősségére: a „twelfth night” a karácsonyi ünnepségek utolsó napja, az önfeledt bolondozás ideje volt, a „will” jelentése pedig többek között a vágy, a szexuális vágy, a szenvedély.
A darabban a bolondozás és a szerelem áll egymással szemben, erre is utal a cím, mely talán azon véletlen körülménynek köszönte címét, hogy először a vízkereszt ünnepén, január 6-án került színre; vagy talán Viola átöltözködése emlékeztette a költőt az ünnepre,
melyen szokásban volt álruhába öltözködni s álarc alatt különféle tréfákat űzni.

Ebben az utolsó vígjátékában szinte minden nagy és jellegzetes shakespeare-i vígjáték elemet felfedezhetünk. Mintha még egyszer és utoljára a mester egy nagyszabású tablót akart volna készíteni a saját jól bevált vígjátéki eszközeiről: a hajótörésről, a szerep és személycserékről, a téves szerelmekről a megtréfálásból eredő félreértésekből.

 

AZ UTOLSÓ KOMÉDIA

A Vízkereszt - Shakespeare egyik legnépszerűbb, nálunk is igen gyakran játszott vígjátéka – látszólag egyszerű mű, lényege a felszabadult, vidám bolondozás, a sokszoros félreértések és csalódások, álruhák és átöltözések kacagtató kavalkádja. Már a korai kritikusokat is meggondolkodtatta azonban, hogy a mű 1601-ben a Hamlettel egyidőben keletkezett. A fontosabb szereplők lényegében egyetlen érzelmet bontanak ki a darabban: a viszonzatlan, reménytelen szerelem motívumát. Orsino, Illíria hercege szerelmes a szép Oliviába, aki rá sem hederít. Ugyanakkor Viola annál is inkább reménytelenül vágyódik Orsino után, mert ahhoz, hogy a közelébe kerüljön, fiúruhába kell öltöznie és ura bizalmasaként, annak mintegy szerelmi postásaként kell asszisztálnia Olivia meghódításához. Olivia éppen Violáért rajong olthatatlanul. A sok semmibe futó érzelem már eleve valami tragikus felhangot visz a műbe, és ezt nem ellensúlyozza, sokkal inkább kiemeli a bohócok féktelen tréfálkozása, valamint Malvoliónak, Olivia udvarmesterének (aki egyébként szintén reménytelenül szerelmes) állandó kifigurázása. A darab happy enddel zárul, az egyszerű vígjáték azonban addigra talányos, összetett művé alakul, valódi shakespeare-i remekművé.

(Legeza Ilona)

William Shakespeare

VÍZKERESZT, VAGY BÁNOM IS ÉN

 

Fordította: Nádasdy Ádám

Orsino herczeg, Illíria uralkodója Mohácsi Norbert
Sebastian, Viola ikertestvére Fándly Csaba
Antonio, tengerésztiszt, Sebastian oltalmazója Gyuricza István
Kapitány, Viola megmentője Kósa Béla
Valentin, a herceg kíséretében Stefánszky István
Curio, a herceg kíséretében Krausz Gergő
Vitéz Böföghy Tóbi, Olivia rokona Diószegi Attila m.v.
Vitéz Fonnyadi Ábris, Böföghy barátja Kalmár Tamás
Malvolio, nemesember, háznagy Oliviánál Bakos-Kiss Gábor m.v.
Fábián, Olivia háznépének tagja Szvath Tamás
Feste, tréfamester („bolond”) Oliviánál Hunyadkürti György
Olivia, fiatal grófnő Mészáros Sára
Viola, fiatal nemeslány (átöltözve: Cesario) Szvetnyik Kata
Mária, nemes hajadon, Olivia társalkodónője Tóth Molnár Ildikó

Udvarhölgyek:

Csonka Ibolya, Német Mónika, Tóth Eleonóra

 

Dramaturg: Bereczki Ágota
Jelmeztervező: Kiss Zsuzsanna
Szcenikai vezető: Szalai József
Ügyelő: Szűcs László

Díszlettervező: Csiki Csaba
Világítástervező: Memlaur Imre
Súgó: Kirsch Vera
Segédrendező: Szigethy Brigitta

 

RENDEZŐ: ZAKARIÁS ZALÁN
Bemutató: 2017. szeptember 22.

Dátum Bérlet Színpad
2017. 09. 21 19:00 Főpróba bérlet Agóra színpad
2017. 09. 22 19:00 (bemutató) Csiky bérlet Agóra színpad
2017. 09. 23 19:00 Somlay bérlet Agóra színpad
2017. 09. 28 19:00 Petőfi bérlet Agóra színpad
2017. 09. 29 19:00 Katona bérlet Agóra színpad
2017. 09. 30 19:00 Blaháné bérlet Agóra színpad
2017. 10. 06 19:00 Kiss Manyi bérlet Agóra színpad
2017. 10. 07 19:00 Uray bérlet Agóra színpad
2017. 10. 12 14:00 Jókai I. bérlet Agóra színpad
2017. 10. 12 19:00 Táncsics bérlet Agóra színpad
2017. 10. 13 19:00 Noszlopy bérlet Agóra színpad
2017. 10. 15 15:00 Berzsenyi bérlet Agóra színpad
Látássérült nézőink számára akadálymentesített előadás
2017. 10. 17 19:00 Egyetemi bérlet Agóra színpad
2017. 10. 19 14:00 Jókai II. bérlet Agóra színpad
2017. 10. 19 19:00 Madách bérlet Agóra színpad
2017. 10. 21 19:00 Déryné bérlet Agóra színpad
Az álruhába öltözött nemes kisasszony, a reménytelenül szerelmes herceg, a halottnak hitt fiútestvér és a gazdag, ám gőgös grófnő szerelmi sokszöge tárul elénk...
Műsor
Facebook
Instagram
Hírlevél